S hogy miért ez a zűrzavar a baloldalon - hát ez igen egyszerű dolog.
A baloldal vagy a pártállami múlt örökségét nyögi (Kelet-Európában), vagy a szocialista államokhoz fűződő sokszor bensőséges viszonyt (Nyugaton), amelynek hatása 1968 öröksége, államközpontú szemlélete (jóléti társadalom) miatt még a demokratikus elkötelezettségű szociáldemokrata pártok esetében is érezhető. A liberalizmus szinte csak baloldali liberalizmust jelent( egy-két kibételtől eltekintve), a klasszikus, szabadpiacpárti, individualista angolszász liberalizmus inkább csak az USA-ban létezik. Az emberjogi szervezetek és a média, az egyetemi közvélemény jelentős része szociáldemokrata, baloldali liberális hátterű, így ezek a szervezetek, a mértékadónak számító sajtóorgánumok ideológiailag kisebb-nagyobb mértékben ezen elveket vallják. A konzervativizmus a szélsőjobb és a baloldal válaszai között helyezi el magát. A fenti állapotok között nem meglepő, hogy az olyan új ideológiák, mint az amerikai „neokonzervativizmus” teljes értetlenséget vagy lenézést, de mindenképpen komoly zavart váltanak ki Európában. Magyarország, amely jelentősen el van maradva Nyugat-európához képest, ezen ideológiák megjelenése még nagyobb zavart vált ki. A sztálini Marxizmus-leninizmus öröksége, a besulykolt proletár-internacionalismus hibás tézise, nem engedi meg ezeknek a kérdéseknek a más oldalról való megközelítését, hisz az egyet jelentene az eddigi jól felépített kis világunknak a rombadöntésével. AZ meg ugye kinek jó.
Így aztán marad a divat-antirasszistázás, az antiszemitának minősítés és a lényeges kérdések megkerűlése és behelyettesitése gazdasági vagy társadalmi problémákkal. Elfeledve azt a tényt, hogy ezeknek a gazdasági és társadalmi problémáknak a gyökere pontosan ebbe az ideológiai zűrzavarba leledzik. Inkább a felszínnel kell foglalkozni és mással nem, mert az kényelmes és lehet kiabálni bűntetlenül, mintsem a mély problémákból kiindulva megoldani a felszíni problémákat.
Általában, a legfontosabb indokként a gazdasági különbséget és a szegregációt jelölik meg ebbe a kérdésbe, miközben elfelejtik azt a tényt, hogy akkor is volt rasszizmus és szegregáció, amikor nem volt ekkera a gazdasági különbség. Nem a mélyben megbúvó előitéletesség és általánosítás az amely okozza a rasszizmust, hanem a felszíni gazdasági kérdés. Ezért van az, hogya rasszizmus felszámolását csak is anyagi kérdésként kezelik és nem másnak holott ez nem igaz. Amikor nem volt anyagi kérdés, akkor is volt "Cigánybűnözés" , akkor is volt rasszizmus és volt megkülönböztetés. Nem csak anyagi kérdés a rasszizmus elleni küzdelem kérdése, Sőt igazándiból nem az.
Most saztán várom az "ellenérveket" hogy miért is nincs igazam.

Előzmény

Válasz

A baloldal sohasem teszi fel ezeket a kérdéseket és elfogadja azt, hogy bizonyos népcsoportok gazdasági helyzete kényszeríti őket oda, hogy büntetlenül szembeszegüljenek az elfogadott társadalmi normákkal és az ilyen irányú integrációs kísérleteket szegregációnak fogja fel és háborog ellene.
Miközben egy jelentős kérdést meg kerülget, mint macska a forró kását- nevezetesen azt, hogy ennek hátterében a baloldal identitásválsága húzódik meg. (ezért írtam például a Katiicabogárnak, hogy éppen itt az ideje lefolytatni azt az ideológiai vitát, hogy ki a baloldali.)
A multikulturális társadalom alapja a békésen együtt élő kultúrák ideálja, azonban nem válaszol alapvető kérdésekre, hogy mit kell tenni, ha a velünk élő kultúra fenyegeti értékeinket, egyáltalán, jogunk van-e megvédeni saját értékeinket, jogunk van-e ugyanazt a tiszteletet megkövetelni, amit a másiknak megadunk? Mit nevezünk kultúrának, és kultúrának (vagy egy kultúra megnyilvánulásának) tekintendő-e minden, ami magát annak nevezi? Mit kezdjünk olyan jelenségekkel, amelyek a mi kultúránk szerint bűncselekménynek minősülnek, de az immár velünk élő másik kultúra integráns részét képezik? A nyugati kultúra a toleranciára, a vallások, etnikumok, és ezek szokásrendszerének kölcsönös elfogadására épít. De ha minden kultúra egyenrangú, akkor el kell fogadnunk, hogy van olyan is közöttük, amely ezt elutasítja, és éppen a tolerancia ellen küzd. Ez esetben intolerancia-e fellépni az ilyen törekvések ellen, büszkének lenni vívmányainkra - ami megkérdőjelezi a multikulturalizmus alapjait, sőt, a rasszizmus veszélyét is magában rejti - és föl kell-e adni a toleranciáról, emberi jogokról alkotott elveinket vagy alakítsuk át értékrendszerünket, de facto elismerve, hogy mégsem egyenlők a különböző kultúrák?
Meddig és milyen feltételekkel elfogadni a kulturák különbözőségét, és mikor kell megnyirbálni az adott kultúra jellegzetességeit. Milyen módon lehet ezt megtenni. Vagy el kell fogadni minden kulturkör jellegzetességeit a germán übermens elvtől a spártai csecsemődobálásig?
Szóval azt gondolom,hogy manapság a rasszizmust úgy határozhatjuk meg legáltalánosabban, hogy az adott és öröklött kulturkörhöz való tarozás alapján törénő megkülönböztetés aminek alapja az előítélet és az általánosítás.
Ugyan ez az antiszemitizmusnál az adott öröklött kulturkör ellenesség az antiszemitizmus.
Viszont azt a szempontokat nem szabad elfelejteni amikről beszéltem. Így az adott és öröklött kulturkör beillesztése( integrációja) a multikulturális kulturába( természetesen a nem illeszkedő részek eltávolításával) az nem rasszizmus és nem is antiszemitizmus.
A rasszizmus elleni küzdelemnek az a fő kérdése, hogy melyek azok a kulturköri jegyek amelyek nem illeszthetőek be egy multikulturális környezetbe és hogyan lehet küzdeni az előitéletesség és általánosítás ellen. Kedves Szudó az hogy a roma embert cigánynak nevezzük az nem rasszizmus, hanem az adott csoport nevén való nevezése. Te nem háborogsz az ellen ha a németet svábnak nevezik Magyarországon, a szlovákot tótnak nevezik Magyarországon, hogy egyéb megnevezésekről ne is beszéljek (bocskoros,puttunyos és hasonló elnevezések amelyek egy egy nemzetiséget nevesítenek meg)
Azt gondolom, hogy valakiről kimondjuk azt hogy rasszista, ahhoz nagyon gondosan meg kell vizsgálni az adott személyiséget.

Válasz

. A baloldali mentalitás tovább bonyolítja a kérdést, - a mindenkori áldozattal való szolidaritás eszméjével. Az áldozat védelme azt is jelenti, hogy szükség van védelmezőre, tehát ha az áldozat kilép ebből a szerepből nemcsak a baloldal érdeklődését veszti el. A védelmezendő áldozattól megfosztott baloldalnak így más áldozatot kell keresnie, hogy saját magát meghatározza. A filoszemita baloldali ráadásul saját ábrándjait érzi veszélyben, hasonlóan az értelmiség azon részéhez. amely társadalmi ideáljának megvalósulást Izrael mesterségesen létrehozott államában látja megvalósulni, saját sorsának alakulását pedig például a cigányság helyzetének alakulásában véli felfedezni. Mindkét esetben a csalódásért nem az adott csalódást okozó rétegnek, közegnek, szervezetnek, termelési módnak - hanem a zsidóknak és a cigányoknak nyújtja be a számlát.
Ide vezethető vissza az előítéletesség és általánosítás problémaköre. Ezért aztán a saját baloldali identitásának a veszélye oda vezet, hogy mindenfelé rasszistát és antiszemitát vél felfedezni és sajnos elharapózik az ál anti-rasszista megnyilvánulás, ami viszont nem segít a rasszizmus és antiszemitizmus valamint az idegengyűlölet elleni közdelemben.
A politikai korrektség, az objektivitás, a multikulturalizmus követelménye, az emberi jogok védelme, az áldozattal való szolidaritás sokszor nem a maga magasztos értelmében, hanem eltorzítva jelenik meg; és ahelyett, hogy az őket létrehozó értékrendszert, benne saját magát védené, a kultúr- és erkölcsi relativizmus jegyében megkérdőjelezi tulajdon legitimitását, miközben paradox módon, számon is kéri ezen értékeket. . Ennek eklatáns példája, amikor az áldozat részéről bármit elfogadhatónak tart, míg az ellenféltől számon kéri az emberi jogok teljesítését. Mind a közvélemény, mind a média bűnös hanyagsággal elfeledkezik arról, hogy saját ideáljait konzekvensen kövesse és feltegyen bizonyos kérdéseket: tényleg az az áldozat, aki annak látszik? Milyen források alapján állítjuk ezt? Az áldozat kinek és minek az áldozata? Ha valóban jogos az elkeseredettsége, akkor tényleg minden eszköz megengedett számára? A másik félnek van, vagy nincs joga arra, hogy védje magát és elmondja saját indítékait? Ha az áldozat vallási és egyéb érveit elfogadjuk, akkor a másik fél ugyanezekre támaszkodó érveit miért nem?

Válasz

Folytatom ám mert még nincs vége, ezzel a dolognak.
Az a gondom ezekkel, hogy a baloldal sohasem sem mert a rasszizmus, sem az antiszemitizmus kérdésével igazán szembe nézni. Ma sem mer( legalább is Magyarországon nem nagyon) A XVlll. századtól kezdve a magát haladónak tartó, a felvilágosodásból kinövő gondolkodás Voltaire vagy Fichte rasszistának és antiszemitistának minősített megnyilvánulásait éppúgy kisiklásként értékelte, mint a sztálini rasszizmust és antiszemitizmust. Azzal pedig szinte soha nem nézett szembe, hogy milyen felelőssége volt a Holokausztban kulmináló politikai-faji rasszizmus és antiszemitizmus megszületésében, táplálásában az európai baloldalnak, sőt kifejezetten a kelet-Eupai baloldalnak..
A baloldali gondolkodás mindig csak addig jutott el, hogy a proletár internacionalizmus megvédi a baloldali embert a rasszizmustól és az antiszemitizmustól, Hát nem védi meg, ez ma már bizonyított tény, hogy a baloldalon éppen annyi rasszista van( bármelyik meghatározását is nézem) és antiszemita van, mint ahány a jobboldalon található. A probléma azonban jóval bonyolultabb, mintsem hogy felállítsuk az antiszemita és raaszista baloldal tézisét. Bonyolultabb és ezért nyugtalanítóbb megállapítani, hogy az anticionizmus, és divat anti-rasszizmus baloldali verziója csak egyik szegmense annak a közbeszédnek, amely a média zömének egyoldalú tudósításai, a béketüntetések és rasszista ellenes megmozdulások szlogenjei mögött húzódik. Valójában, a több évszázados, a tudatalattiba süllyedt előítéletek olyan embereket is arra késztetnek, hogy kritika nélkül elfogadjanak minden megalapozatlan állítást a zsidókról vagy a cigányokról, akik egyébként a legőszintébben állnak ki saját zsidó, vagy cigány honfitársuk mellett.
Ebből aztán mindjárt leszűrhetjük az első tanulságot. A rasszizmus és antiszemitizmus egyik legfőbb ismérve (bármi legyen is a meghatározás tartalma) az előítéletesség, a másik legfőbb ismérv pedig az általánosítás, mint meghatározó elem.

Előzmény

Válasz

Folytatom ám mert még nincs vége, ezzel a dolognak.
Az a gondom ezekkel, hogy a baloldal sohasem sem mert a rasszizmus, sem az antiszemitizmus kérdésével igazán szembe nézni. Ma sem mer( legalább is Magyarországon nem nagyon) A XVlll. századtól kezdve a magát haladónak tartó, a felvilágosodásból kinövő gondolkodás Voltaire vagy Fichte rasszistának és antiszemitistának minősített megnyilvánulásait éppúgy kisiklásként értékelte, mint a sztálini rasszizmust és antiszemitizmust. Azzal pedig szinte soha nem nézett szembe, hogy milyen felelőssége volt a Holokausztban kulmináló politikai-faji rasszizmus és antiszemitizmus megszületésében, táplálásában az európai baloldalnak, sőt kifejezetten a kelet-Eupai baloldalnak..
A baloldali gondolkodás mindig csak addig jutott el, hogy a proletár internacionalizmus megvédi a baloldali embert a rasszizmustól és az antiszemitizmustól, Hát nem védi meg, ez ma már bizonyított tény, hogy a baloldalon éppen annyi rasszista van( bármelyik meghatározását is nézem) és antiszemita van, mint ahány a jobboldalon található. A probléma azonban jóval bonyolultabb, mintsem hogy felállítsuk az antiszemita és raaszista baloldal tézisét. Bonyolultabb és ezért nyugtalanítóbb megállapítani, hogy az anticionizmus, és divat anti-rasszizmus baloldali verziója csak egyik szegmense annak a közbeszédnek, amely a média zömének egyoldalú tudósításai, a béketüntetések és rasszista ellenes megmozdulások szlogenjei mögött húzódik. Valójában, a több évszázados, a tudatalattiba süllyedt előítéletek olyan embereket is arra késztetnek, hogy kritika nélkül elfogadjanak minden megalapozatlan állítást a zsidókról vagy a cigányokról, akik egyébként a legőszintébben állnak ki saját zsidó, vagy cigány honfitársuk mellett.
Ebből aztán mindjárt leszűrhetjük az első tanulságot. A rasszizmus és antiszemitizmus egyik legfőbb ismérve (bármi legyen is a meghatározás tartalma) az előítéletesség, a másik legfőbb ismérv pedig az általánosítás, mint meghatározó elem.

Előzmény

Válasz

valaki meg tudná mondani, hogy mi is az a rasszizmus?
Csak azért mer ahány értelmező szótárban megnézem, ahány helyen utána keresek, mind más és más definíciót ad. Akkor hogyan lehet erről ilyen röviden beszélni. A legtöbben abban megegyeznek, hogy valamiféle megkülönböztetés. De mi alapján? Na, itt már aztán olyan káosz van, hogy ilyen még a káosz elméletekben sem fordul elő.
Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy fajta szerint különböztessünk meg. Csak hogy azt a biológia bizonyította (genetika) hogy csak egy fajta ember létezik Homo sapiens (bár néha az értelmes jelzőt le kéne venni a meghatározásból). Tehát faji alapon nem lehet megkülönböztetni az egy faj egyedeit. Ez olyan mintha a halakról azt állítanánk, hogy vannak halak, meg vízben élő halak, meg olyan halak akik a vízben élnek, sőt olyan halak is léteznek akik nem életképesek a víz nélkül.
Másik ilyen nagy csoport akik azonnal rávágják hogy származás szerinti megkülönböztetés aztán itt el is akadnak. Mi az, hogy származás szerint(születési hely – mert akkor ez is értelmetlen hisz a legtöbben kórházban, vagy az erre rendszeresített helyen születtünk. Vagy földrajzi helyhez kötjük, ez megint értelmetlen, hisz mi van azzal, aki repülőgépen, hajón vagy vonaton születik meg- véletlenszerűen)
Van olyan, aki azt mondja, hogy etnikai alapon- na igen ez jónak tűnik de csak az első pillanatban, mert mi is az, az etnikum? Mit takar ez a fogalom (erre is legalább 28 meghatározást olvastam). Van aki az etnikumot, valamiféle külső jegy alapján történő összetartozásnak véli- csak ebbe meg az a baj, hogy a külső jegyek általánosságban a környezeti hatások az élőhely természeti jellegzetességének következménye( mandula szem, fehér vagy sárga, fekete bőr szín stb). Tehát ez nem szignifikáns, ugyan is egy echte germán ha trópusokon él az élete nagyrészében, akkor a bőre sárgás színűvé változik és felveszi a jellegzetes „hunyorgó” szem jegyet (Igy védekezik a szem a fényhatás ellen). Akkor már a germán - kínai, vagy maláj etnikumhoz fog tartozni?
Van, aki az etnicitást valamely strukturális rendhez köti( például Max Weber, aki osztály alapon határozta meg az etnicitást) - akkor a munkásosztály az egy etnikum? És aki a munkásosztályról beszél az már rasszista egyben?
Van, aki emocionális alapon határozza meg az etnikumot – akkor a fradi drukkerek az egy etnikum, és aki átkozza mondjuk a Reál Madrid szurkolóit – csak azért mert Reál Madrid szurkolók - az már rasszista?
Van, aki azt mondja, hogy a rassz az egy csoport megnevezése az emberi fajon belül ( ez talán még el is fogadható lenne) és azt is feltételezi, hogy ehhez a csoporthoz valamilyen formában való tartozás az az etnikum. ( igen ez valahogy kikerüli a kérdést) de akkor a csoportnak a megnevezése az a rasszizmus? Ha van egy ilyen csoport, hogy mamelukok (direkt nem cigányt mondtam) akkor az arra való hívatkozás, és a csoport megnevezése az már rasszizmus?

Válasz

valaki meg tudná mondani, hogy mi is az a rasszizmus?
Csak azért mer ahány értelmező szótárban megnézem, ahány helyen utána keresek, mind más és más definíciót ad. Akkor hogyan lehet erről ilyen röviden beszélni. A legtöbben abban megegyeznek, hogy valamiféle megkülönböztetés. De mi alapján? Na, itt már aztán olyan káosz van, hogy ilyen még a káosz elméletekben sem fordul elő.
Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy fajta szerint különböztessünk meg. Csak hogy azt a biológia bizonyította (genetika) hogy csak egy fajta ember létezik Homo sapiens (bár néha az értelmes jelzőt le kéne venni a meghatározásból). Tehát faji alapon nem lehet megkülönböztetni az egy faj egyedeit. Ez olyan mintha a halakról azt állítanánk, hogy vannak halak, meg vízben élő halak, meg olyan halak akik a vízben élnek, sőt olyan halak is léteznek akik nem életképesek a víz nélkül.
Másik ilyen nagy csoport akik azonnal rávágják hogy származás szerinti megkülönböztetés aztán itt el is akadnak. Mi az, hogy származás szerint(születési hely – mert akkor ez is értelmetlen hisz a legtöbben kórházban, vagy az erre rendszeresített helyen születtünk. Vagy földrajzi helyhez kötjük, ez megint értelmetlen, hisz mi van azzal, aki repülőgépen, hajón vagy vonaton születik meg- véletlenszerűen)
Van olyan, aki azt mondja, hogy etnikai alapon- na igen ez jónak tűnik de csak az első pillanatban, mert mi is az, az etnikum? Mit takar ez a fogalom (erre is legalább 28 meghatározást olvastam). Van aki az etnikumot, valamiféle külső jegy alapján történő összetartozásnak véli- csak ebbe meg az a baj, hogy a külső jegyek általánosságban a környezeti hatások az élőhely természeti jellegzetességének következménye( mandula szem, fehér vagy sárga, fekete bőr szín stb). Tehát ez nem szignifikáns, ugyan is egy echte germán ha trópusokon él az élete nagyrészében, akkor a bőre sárgás színűvé változik és felveszi a jellegzetes „hunyorgó” szem jegyet (Igy védekezik a szem a fényhatás ellen). Akkor már a germán - kínai, vagy maláj etnikumhoz fog tartozni?
Van, aki az etnicitást valamely strukturális rendhez köti( például Max Weber, aki osztály alapon határozta meg az etnicitást) - akkor a munkásosztály az egy etnikum? És aki a munkásosztályról beszél az már rasszista egyben?
Van, aki emocionális alapon határozza meg az etnikumot – akkor a fradi drukkerek az egy etnikum, és aki átkozza mondjuk a Reál Madrid szurkolóit – csak azért mert Reál Madrid szurkolók - az már rasszista?
Van, aki azt mondja, hogy a rassz az egy csoport megnevezése az emberi fajon belül ( ez talán még el is fogadható lenne) és azt is feltételezi, hogy ehhez a csoporthoz valamilyen formában való tartozás az az etnikum. ( igen ez valahogy kikerüli a kérdést) de akkor a csoportnak a megnevezése az a rasszizmus? Ha van egy ilyen csoport, hogy mamelukok (direkt nem cigányt mondtam) akkor az arra való hívatkozás, és a csoport megnevezése az már rasszizmus?

Válasz

Ez egy jó írás!

http://www.pupublogja.hu/2012/04/talan-most-nem-vittek-az-erdobe.html

Válasz

Van még magyar tisztesség!
Nagy Bandó András előtt leveszem tisztelettel képzeletbeli kalapom! Vissza adta a reményt, hogy nincs vége a magyar civilizációnak és van még magyar morál

http://www.168ora.hu/velemeny/nagy-bando-sandor-gyorgy-zsido-kereszteny-jobbik-imf-93238.html

Válasz

Két szélsőjobboldali pártunk van. Az egyik horthysta, a másik nyilaskeresztes bagázshoz áll legközelebb. A szélsőségek találkoznak a pártok szélsőséges tagjaiban és így összeforrnak vagy összenőnek. Aztán gyakran közös hangot ütnek meg a demokratikus ellenzékkel szemben is. A demokratikus erők és a demokraták megsemmisítésben is egyetértés van közöttük. Mindkét párt utalja a demokráciát, amennyiben mások demokratikus jogairól van szó. EU ellenességben is megtalálják gyakran a közös hangot. Ezek édestestvérek. Persze néha a látszat kedvéért civakodnak egymással. A lényegét tekintve a gyökerek összefonódnak, amennyiben a felszínt egy kicsit megkapirgáljuk..

Válasz