Kedves Lajos írta:
Kedves Gábor.!
Én nem vitázom veled tovább
Török írta:
Ahhoz képest, hogy már egyszer ezt leírtad nekem. Most megint kijelented, hogy nem vitázol velem. Akkor mi a fenét akarsz és miért írsz? Vagy vitázol vagy nem. Vagy érted a magyar szavak értelmét ,vagy nem. Ha nem vitázol velem és ezt kétszer le is írod, és mégis vitát nyitsz, akkor nem ismerd a magyar szavak jelentését.
(Így nehéz lesz mégis csak nem vitázni!)

Magyarul mindent fordítva kell érteni, mint ahogy azt írod. Kivéve azt, amikor te másként látod jónak!

Tudom,hogy feleslegesen írok neked bármit is,mert úgysem érted. Marx gyökeret vert a koponyádban.

Lajos írta:
"Én eddig is ezt mondtam ezután sem mondok mást. Magyarországon a tőke nem adózik "

Török írta:
Ezek szerint máshol adózik és ezt elismerted ezzel. Mert ebből ez következik.

Lajos írta:
Azt mondod, hogy adókkal és járulékokkal szabályoz az állam. Nos az adókat – legyen az bármilyen adó azt csak a munkás fizeti meg a tőke semmiféle adót nem fizet. Ha ezt nem hiszed, és számszaki kifejtésre vágysz, akkor olvasd el M Rose a heidelbergi egyetem Közgazdasági tanszékének professzora és az általa vezetett munkacsoport által kidolgozott adórendszer ( Az Eu felkérésére történt 1996-ban és 2000 ben lettek kész gyakorlati kipróbálásra Horvátország illetve Bosznia – Hercegovina Brcko tartománya vállalkozott. A gyakorlati eredmények értékelését a Wiegard professzor által vezetett munkacsoport végezte a Passaui Egyetem Közpénz és közgazdálkodási tenszékén) első fejezetében kimutatja, hogy a pénz és tőke önkényuralmában – vagy ha neked jobban tetszik a te altalad irt megfogalmazás a polgári demokráciában - az adó minden fajtáját a munkással fizettetik meg.
A tőke semmiféle adót nem fizet, következik ez a tőkés termelési módszerből. Ott levezette , bizonyította, ha akarod, megnézheted, elolvashatod. Ez igaz a tőkés luxusadójára, a termelés nyereségadójára és a tőkés gépjárműadójára is- szóval egyszerűen mindenre –Tehát a tőkét adóval nem korlátozza az állam. Ez tehát kilőve.
Török írta:
Valamikor megint nem mondtál igazat. Így nehéz vitázni. Itt Azt írtad, hogy Magyarországon kívül is adózik tőke. Előzőkben azt, hogy Magyarországon nem adózik tőke.
Mikor írtál igazat?

Lajos írta:
"Én eddig is ezt mondtam ezután sem mondok mást. Magyarországon a tőke nem adózik "
Török írta:
Te el sem olvasod az írásomat. De az is valószínű, hogy képtelen vagy megcáfolni.

Szerintem ideje megtanulnod a gazdasági fogalmakat!
Tőke fogalma:
A piacgazdaságok esetében a tőke alatt a hosszabb időre befektetendő pénzt, szellemi, vagy anyagi javakat értjük. A tőke (a pénz) rendszerint a bankrendszeren keresztül jut el a [befektető]?khöz.
Teljes cikk>>>
Tőke: Ház, garázs, gépjármű, üzemi ingatlan, jacht, nyaraló, tőzsdei részvény, más banki befektetések.
Ezek mind adóznak hazánkban.

De másként is adózik a tőke hazánkban jelenleg: Egy tőkés eladja vállalatát, befektetéseit. Vagy bármilyen befektetést, bárki elad. Házat stb.Amely szintén adóköteles.

Amit a Fidesz helytelenül megszüntetett:
1. Örökösödési adó eltörlése 500 millió feletti adó résznél is.
2. 500 millió feletti adórész eltörlés is helytelen volt a vagyonadónak.

Tehát adózik a tőke. A szabályzók helyes megválasztása társadalmi érdek, a gazdagok, a tehetősebbek fizessenek több adót, mert egy baloldali demokrata ezt így látja jónak!
MSZP a lehetőségeihez képest ezen volt.

Előzmény

Válasz

Kedves Lajos!
Ugyan is a tőke ritkán keletkezett nagy, jelentős nagyságrendben.

1.Vagy saját adózott jövedelmét fekteti be valaki, és az lesz a tőkéje.
2. Vagy hitelt vesz fel, és az lesz a tőkéje. Idáig érted?

Ezzel a leadózott tőkével profitot termel és amennyiben további siker koronázza a befektetéseit, megkezdheti a profit felhalmozását és befektetését. Profit felhalmozás után lesz belőle nagytőke! Ez a nagytőke vagy itthon fektet be, ha kedvezőek a szabályzók hazánkban, vagy nem.
Ha nem, akkor elviszi külföldre a leadózott tőkéjét, és megkeresi a számára legoptimálisabb gazdasági környezett.Ezért a tőke válogat. Nem megy mindenhova, de minden hol ott van, és mindenhol létezik befektető.

Lényeg a tőkeerősségük, termékeik versenyképessége, a piacok felvevőképessége, a technikai fejeltségük, munkahelyteremtő képességük és adózási moráljuk. Az országok is versenyeznek a tőkevonzó képességeik helyes megválasztásával.(Szabályzók helyes megválasztásával)


VALAKI kicsiben TÖBBLETET TERMEL, NYERESÉGET TERMEL ÉS LEADÓZIK UTÁNA. A LEADÓZOTT JÖVEDELMET NEVEZZÜK PROFITNAK, VAGY TISZTA NYERESÉGNEK IS!
Amennyiben nem fekteted be a profitodat, akkor tartalék tőkének is nevezhetjük. De valójában még profit vagy tiszta haszon, ami már egyszer leadózott.

Mert közgazdaságilag a profitból akkor válik tőke, ha befekteted takarékba, tőzsdén, ingatlanba, autóba, vállalkozást alapítasz. (Ez a tőke itt is adózik.)


A vállalkozásnak a lényege az, hogy csak annyi tőkét vigyen a tőkével rendelkező személy a vállalkozásba, mint amennyire a haszon megtermeléshez elengedhetetlenül szüksége van. Az igaz,hogy van olyan vállalkozás, ahol szükséges a befektetett tőkén kívül, tartalék tőkét képezni fedezetként, törvényben meghatározott módon. Ez már befektetett tőkének számít.Ezzel el kell tudnod számolni a hatóságok fele!
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy több tőkét vigyél a vállalkozásban,mint amennyire ott szükség van profittermelésre.
Mert egy vállalkozásból, mindenki kiszeretné venni a pénzt és nem bevinni. Egyszer már leadózott jövedelmet, ha nem szükséges senki nem fektet be. Érted? Mert az legális pénz, és máshol jól kamatozik, vagy bármire használhatod. A vállalkozásból kivenni pénzt, vagy más értéket magán célra felhasználni, csak adózás után, vagy törvényben meghatározott más egyéb módon lehet.

Tehát a tőke általában kicsi haszonként, profitként keletkezik és befektetve lesz tőke!
Profit felhalmozás után lesz belőle nagytőke!

De vásárolhatsz gyárat is kp-ért és hitelből is. A gyár előző tulajdonosának, az eladónak adókötelezettségei vannak! A tőke így is adózik.

Válasz

w·N = F (N, K) – r·K
(1) szerint behelyettesítve
r = r* + t
következik, hogy
w·N = F (N, K) r* K – t·K, ezt deriválva kapjuk, hogy
∂ (w·N) / ∂ (t·K) = (∂ F / ∂ K –r*)··∂ K / ∂ (t·K) – 1,
mivel t = 0 a nyereségmaximumban fennáll,
hogy ∂ F / ∂ K = r*, eltûnik a zárójeles kifejezés, és marad, hogy
∂ (w·N) / ∂ (t·K) = – 1.
Tehát a tõke adóterhének teljes növekedését
a munkabér viseli.
Mint ahogy minden adóterhet a munkás munkabérére terhelődik. Így a tőke semmiféle adót sem fizet."
Ez az idézet a Hitelintézeti Szemle 2004-es évfolyam 5.számában jelent meg. Balogh László tollából. Ott kifejti azokat a megoldásokat amelyek lehetségesek volnának ennek megakadályozására előnyüket., hátrányukat leírja Illetve MRose Egyszerűsített, vagy egyszeri adózásmodelljét bemutatja és a gyakorlatiu működés eredményét is szemlélteti. Én eddig is ezt mondtam ezután sem mondok mást. Magyarországon a tőke nem adózik , minden adót a munkás fizet meg. Így semmiféle harmonikus szabályzás nincs a tőke adójára vonatkoztatva. Ez nem a marxizmus alapján mondtam, bár többszöt leírtam, te mindenképpem marxizmus alapján akarsz bármit is cáfolni. Vele vitatkozz Megadtam az elérhetőséget és a levezetést a te dolgod a továbbiakban hogy mit teszel. Ahoj

Válasz

A modell alapszerkezete rendkívül egyszerû: a jövedelemalakulást neoklasszikus növekedési modell írja le.Modellünk keretei között arra a következtetésre jutottunk, hogy a megtakarításra szánt jövedelmek megadóztatásának lehetõsége felülrõl erõsen korlátos, más esetben lehetetlen a gazdaság számára egyensúlyi növekedési pályát találni.
Az a megszorítás, hogy – az egyszerûség kedvéért – zárt gazdaságra írtuk fel a modell elsõ változatát, nem vonja kétségbe az e cikk szempontjából idézett megállapításainkat.
Nyitott gazdaság esetén (a zárthoz képest) a tõke mobilitása lényegesen tovább nõne a munkaerõéhez képest, ami még inkább csökkentené a megtakarításra szánt jövedelmeknek az egyensúlyi növekedéshez még megengedhetõ adóterhelését. Egy rövid, nem reprezentatív, nemzetközi kitekintés nyomán a következõ karakterisztikus véleményekre kívánok röviden utalni. Homburg szerint „kis nyitott gazdaságban, versenyzõ piacok, konstans munkakínálat és állandó skálahozadék esetén, ha a tõkejövedelem adóját (azt kezdetben zérusnak feltételezve) marginálisan emelni kezdik, akkor ennek teljes adóterhe áthárítódik a munkavállalókra”. Ez annak az általánosan ismert összefüggésnek a konkrét körülményekre vonatkozó megfogalmazása, hogy egy rugalmas és egy rugalmatlan tényezõ közül mindig a rugalmatlan viseli a végsõ adóterhet, függetlenül annak kivetési módjától.
Legyen r az adózás elõtti elvárt hozam r* az adózás utáni elvárt hozam t az adókulcs
A tõkepiaci egyensúly r – t = r*,
avagy r = r* + t.
A tõke növekvõ adóztatása a bruttó elvárt hozam növekedése által egyenlítõdik ki.
Azt, hogy a tõketulajdonosok az adó hatását teljesen el tudják kerülni, a következõ egyszerû makromodellben láthatjuk be. Belföldön évi F (N, K) kibocsátás keletkezeik, ahol N a felhasznált munkát, K a tõkeállományt jelenti. Az állandó skálahozadék miatt mindkét input többszörözõdése az output azonos többszörözõdéséhez vezet. Ellenben, ha csak az egyik input többszörözõdik, az csökkenõ határterméket jelent. A belföldi vállalatok a nyereség (bevétel mínusz költség) maximalizálására törekszenek
π = F (N, K) – w·N – r·K
A versenykörülmények miatt, konstans skálahozadék esetén a teljes értéknövekedés munkabér (w) és kamatjövedelem (r) formájában kifizetésre kerül a termelési tényezõk árában. Ha a nyereség „eltûnése” miatt a (2) nullává válik,

Válasz

jövedelmét fogyasztásra és megtakarításra (tõkeképzés) használja fel.
• A fogyasztás adóztatása közel azonos a fogyasztásra szánt jövedelmek adóztatásával. Ennek alapján a modell adórendszere egy fogyasztási és egy tõkejövedelem- adóból tevõdik össze. Ezek kulcsa éppen a célkeresztbe állított méltányosság versus hatékonyság dilemma miatt eltérhet egymástól. A fentiek alapján az elsõ jövedelemtulajdonosi csoport (osztály) jövedelmét a fogyasztási adón keresztül terheli meg az állam. Nem valódi tehernövekedés a költségvetés „bruttósodása”, hogy a fogyasztási adó logikája miatt a fogyasztásra fordított transzferkifizetések is adóval terheltek.
• A transzformációs modellgazdaság államának
elsõdleges gazdaságpolitikai célja a választott célállapothoz (célországcsoporthoz) képesti gazdasági fejlettségbeli lemaradás behozása, illetve érzékelhetõ csökkentése. Ez a célfüggvény a modellben az egy fõre jutó tõkeállomány növelésében nyilvánul meg.
• A növekedési célból adódó hatékonysági követelmény érvényesítése mellett az államnak a méltányosságot is szem elõtt kell tartania. A méltányosságota mérhetõség érdekében és a modellgazdaság feltételrendszereihez jól illeszthetõ módon Rawls nyomán értelmeztük, tehát jóléti növekedésnek az elsõ csoport fogyasztásának (egy fõre jutó jövedelmének) növekedését tekintjük

Válasz

Kedves Gábor.!
Én nem vitázom veled tovább. Minek. Ha akarod elgogadod, ha akarod nem. Te dolgod. de lásd még ezt utoljára megteszem neked az adózásal kapcsolatosan. Aztán pedig befejezttnek tekintem az eszmecserét.
Hozzáteszem előre nem marxista megközelítése a dolognak. Az teljesen más.
A kérdés hazai irodalmának áttekintése
során a mértékadó vélemények között az elméletileg leginkább megalapozottak jelentik a két lehetséges szélsõ értéket. Hetényi István nézete szerint a tõkejövedelmeket alapvetõen ugyanúgy lenne méltányos adóztatni, ahogy a munkajövedelmeket, bár ennek gyakorlati megvalósítását, különösen az adóversenynek erõsen kitett országokban nehezen tartja elképzelhetõnek.
Ezzel szemben – nem vitatkozva, hanem teljesen más modell és módszertan alapján – Valentinyi Ákos6 azt az álláspontot képviseli, hogy bizonyos feltételek esetén kis, nyitott gazdaságban az lehet az optimális, ha egyáltalán nem adóznak a tõkejövedelmek.
Meyer Dietmar tanulmánya más modellfeltételek
között vizsgálja az adóterhek elosztásának a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását.
• A modell egy átmeneti (transzformációs)
gazdaságot ír le, ahol az átmeneti jellegbõl következõ sajátosságok, például
a teljes foglalkoztatottság sajátos értelmezése, illetve az Inada feltételek feloldásának lehetõsége, valamint a társadalmi preferenciák megfogalmazásában tetten érhetõ pozitivista elemek kihasználhatók.
• A modell zárt gazdaságot vizsgál, így külföldi és belföldi között nem tesz megkülönböztetést; tudjuk, hogy ez a probléma tartósan nem megengedhetõ mértékû leegyszerûsítése.
• A modell két jövedelemtulajdonosi kategóriára (osztályra) épít. Az elsõ csak munkajövedelemmel rendelkezik, és fogyasztási szükségletei olyan mértékben kielégítetlenek, hogy jövedelmének számottevõ növekedése esetén sem képez megtakarításokat. A második tõkejövedelemmel és megtakarításokkal is rendelkezik (emellett munkajövedelemmel is rendelkezhet), teljes jövedelmét

Válasz

Kedves Lajos, ezt nem feltételes módban írtad!
Tehát hazug vagy.Szegény Marx forog a sírjában.
Lajos írta:
"Tehát a tőkefelhalmozás során az alaptőke minél hamaraqbb fordul meg annál hamarabb lesz adómentes- ezt azért nem ártana mégegyszer átvenned, mert nem úgy van ahogy mondod."

Török írta:
A fentiekben kijelentőmódban megállapítasz valamit és ezért megkérsz, hogy még nézzek is utána! Idéző jelet sem használsz. Úgy teszel,mintha én állítottam volna az ellenkezőjét és nézzek utána írod.

Ez megfigyelhető végig a vitánkban, ha nincs ellenérved, akkor átveszed átkozmetikázva írásaimat, és saját írásaimmal oktatsz ki engem. Ez nem az első eset.

Lajos írta:
"A tőke semmiféle adót nem fizet, következik ez a tőkés termelési módszerből. Ott levezette , bizonyította, ha akarod, megnézheted, elolvashatod. "

Török írta:
Továbbra sincs igazad, mert a tőke adózott jövedelem és nem sikerült ezt megcáfolnod! Ugyan is a tőke ritkán keletkezett nagy, jelentős nagyságrendben. Legfeljebb öröklés címén, és a legtöbb helyen így is adózik. Nálunk 500 millióig volt adómentes a Fidesz hatalom átvétele előtt, mert baloldali kormányunk volt. Most a Fidesz megszüntette a felső határt. Tehát egy tőkeszabályzót megszüntetve ezzel, amely az igazságosabb adózást segítette elő.
Ilyen volt a vagyon adó szintén 500 milliós felső határ feletti részre vonatkoztatva.

"A vagyon ugyanis befektetett tőke." Ez a lényege a tőke fogalmának. A tőke többlet jövedelem terméke.

VALAKI TÖBBLETET TERMEL, NYERESÉGET TERMEL ÉS LEADÓZIK UTÁNA. A LEADÓZOTT JÖVEDELMET NEVEZZÜK PROFITNAK, VAGY TISZTA NYERESÉGNEK IS!
Amennyiben nem fekteted be a profitodat, akkor tartalék tőkének is nevezhetjük. De valójában még profit vagy tiszta haszon, ami már egyszer leadózott.
Mert közgazdaságilag a profitból akkor válik tőke, ha befekteted takarékba, ingatlanba, autóba, vállalkozást alapítasz. (Ez a tőke.)

Ezt már egyszer bizonyítottam neked!!!

A vállalkozásnak a lényege az, hogy csak annyi tőkét vigyen a tőkével rendelkező személy a vállalkozásba, mint amennyire a haszon megtermeléshez elengedhetetlenül szüksége van. Az igaz,hogy van olyan vállalkozás, ahol szükséges a befektetett tőkén kívül, tartalék tőkét képezni fedezetként, törvényben meghatározott módon. Ez már befektetett tőkének számít.Ezzel el kell tudnod számolni a hatóságok fele!
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy több tőkét vigyél a vállalkozásban,mint amennyire ott szükség van profittermelésre.
Mert egy vállalkozásból, mindenki kiszeretné venni a pénzt és nem bevinni. Egyszer már leadózott jövedelmet, ha nem szükséges senki nem fektet be. Érted? Mert az legális pénz, és máshol jól kamatozik, vagy bármire használhatod. A vállalkozásból kivenni pénzt, vagy más értéket magán célra felhasználni, csak adózás után, vagy törvényben meghatározott más egyéb módon lehet.

Tehát a tőke általában kicsi haszonként, profitként keletkezik és befektetve lesz tőke!
Profit felhalmozás után lesz belőle nagytőke!

Vagyonként is keletkezik a fentiek szerint.

De van még egy lehetőség ami eszembe jutott: Vásárlás útján. Erre is vonatkoznak az adózási szabályzók!!!!
Mint az eladóra és mint a vevőre egyaránt. Tehát itt is tetten érhető, a tőke megadóztatása!

Tehát így válik igazzá,hogy a tőke is adózik és adózott hazánkban a fentiek szerint: amíg a Fidesz nem változtatott a szabályzókon!

A lényeg a szabályzók helyes megválasztása, hogy a társadalom hasznára váljon és a társadalmi igazságosság nevében. Harmonizáljon a versenyképesség, a szociális igazságossággal! Ez a lényeg.

Előzmény

Válasz

Kedves Gábor. Az első mondat igaz mert a tőke semmiféle adót nem fizet így a tőkés sem. Minden adót az értéktöbblet előállítója fizet meg azaz a munkás.
A Második mondat is helyes mert ugye úgy kezdtem hogy legyen egy olya tőke ami adózott ( ez egy feltételezés volt a részemről. a te nyomodban feltételeztem, bár nem bizonyítottad de én elfogadtam. Tehát amikor az az általad adózott tőkét a vállalat allandórészébe beteszem és a termelés folyamán az elhasználódoitt részt visszapótolom amely már nem adózik mert adózás előtt kivettem a bevételből, így agy idő után a befektetett alaptőke adómentessé válik, azaz nem adózik tovább és nem is adózott tőke. Ezt nem olyan nehéz belátni és semmiféle ellentmondás nincs. Ami ebben a vonatkozásban a marxizmust illeti az még mást is mond, de neked egyenlőre elég ezzel megbirkózni- ezzel se megy.
A tőke sohasem adózik a Magyar adórendszerben a termék eladásából fedeznek mindent és az bizony a bevétel és nem a tőke ami megmarad az meg a nyereség és az sem a tőke, majd csak lesz- akkor amikor a pénz mint termelőeszköz fog megjelenni
Alapvető közgazdasági axióma a pénz kettős természete terrmelő eszköz és cserearányérték. De ezt is minek mondom, ezek szerint ezt sem fogod megérteni- ez sem marxista axióma, hanem közgazdasági.
Gábor úgy gondolom, hogy olyan messze vagy ettől a témától, hogy inkább ne viatkozzunk. Én nem akarok vitatkozni. Legyen neked tanácsköztársaság. Nincs igazad és annyi. Ezzel én lezártnak tekintem az ügyet. érthetetlen és értetlen vagy a vitatkozásoddal. Bocsika de én meg utálom a vitatkozást és nem sértem meg a partnerem azzal hogy vitatkozom vel. Ugyan is nem akarom megalázni eltaposni vayg ellehetetleníteni Ugy hogy hagyjuk abba. Higgyél amit akarszu én is azt hiszem amit én akarok. Én tudom hogy nincs igazad, engem igazol néhány tucat közgazdaságtan, de mindegy legyen olyan az életed amilyet szeretnél csináálj amit akarsz. te érzed te tudod. Üdvözletem.

Válasz

Kedves Lajos! Sajnálom mórbit vagy tarthatatlan helyzetedet.
Lajos írta:
"A tőke semmiféle adót nem fizet, következik ez a tőkés termelési módszerből. Ott levezette , bizonyította, ha akarod, megnézheted, elolvashatod. "

Lajos írta:
"Tehát a tőkefelhalmozás során az alaptőke minél hamaraqbb fordul meg annál hamarabb lesz adómentes"
Török írta:
Itt aztán sikerült önmagaddal vitáznod! Segítek.

Itt azt írod, hogy az alaptőke minél hamar fordul meg, annál előbb lesz adó mentes.

Brávó. Brávó. Egész végig azt állítottad, hogy a tőke nem adózik. Akkor is azt írtad, hogy én nézzek utána,mert hiányosságaim vannak.

Most azt állítod, hogy az alaptőke adózik, és megint én nézzek utána,mert nekem vannak hiányosságaim!

Kedves Lajos, neked a fentiek szerint milyen hiányosságaid vannak?

Lajos írta:
- ezt azért nem ártana mégegyszer átvenned, mert nem úgy van ahogy mondod. "
Török írta:
Tényleg? Gondolkodj a Marxizmusodon el! Talán ott van a probléma gyökere!

Az is ennyire hiteles.

Tehát várom azt, hogy elismerd még egyszer azt, amit elismertél már, hogy a tőke is adózik!

Mert ez a lényeg. Valamikor hazudtál.

Előzmény

Válasz

Kedves Gábor!
Egy véállalat tőketartaléka az én szempontomból az bizony befektetés- azért van ott hogy a vállalat bármikor hozzá tudjon férni- az a vállalat állandó tőkerészében található, elkülönítve azért tartalék. tehát befektettem a 100 egységet-még akkor is te nem akarod megérteni.
A befektetés az befektetés mert nem én gazdáslkodok vele, lekötöttem akár rövis akár hosszú időre. ez nem a befektetés hosszúságától fübb Az egy éves lekötésü álampapir is befektetés és akkor az hosszú idő vagy nem hosszú idő- nem attól függ hogy milyen hosszú időt vesz igénybe. az árfolyam kockázat kihasználása a tőzsdénaz is befektetés pedig az csak percekig tart- tehát tévedsz. a befektetés az mindig azt jelenti hogy például a pénzeszközömet lekötöm hoszszabb-rövidebb időre- tehát akkor mi is a gondod vele.
Ez alapvetődolog- ebben megint nincs igazad.
Mint irtam a tőketartalék képzés egy vállalatnál mindíg befektetés És közvetlenül a vállalat befektetése, hogy ez bankban van, vagy aranyban van vagy részvényben az mindegy egy a lényeg gyorsan mobilizálható legyen amikor szükség van rá. Nem biztos hogy bankszámlán tarja a tőketartalékot a vállalat, lehet hogy inmateriális tőke a tőketartalék- a mobilitása a kivánalom-azaz likvid legyen.
Az a tény hogy nem tudod megcáfolni az érvelésemet ezért hozol mindenféle kifogásokat. Válaszolni sem tudsz, vagy akarsz a kérdésemreimre mert akkor el kellene ismerni az elveid tarthatatlanságát. Nem az a baj hogy a marxizmussal vitatkozol ( mert azt teszed és nem az igazságkiderítésén vagy) - hanem az a baj hogy mindennel vitatkozol ami nem olyan mint amit te szeretnél. Írtam neled az egyszeri, vagy egyszerűsített életpálya adózásról amelyet gyakorlatban kipróbáltak működik jelenlegés jobb mint például a mi adórendszerűnk. Egyáltalánnem marxista- sőt semmi köze amarxizmushoz. Lesöpörted, mert az nem a te idodlodnak felel meg. Írtam neked az Esélyteremtő államról- amely szintén nem marxista - misem áll távolabb t a marxizmustól Mint az Esélyteremtő állam - lesöpörted ,ert nem felel meg a te idolodnak. Vitatkozol és ne vitázol ez van. te tudod. Vitatkozni én nem akarok. És te javaslod nekem hogy szakítsak a marxizmussal? Ez mindenesetre érdekes dolog. Énelfogadom azt hogy most jelenleg a termelési mód iolyan amilyen és ebben kell gondolkozni . A célom az hogy ezt megváltoztatssam és olyanná formáljam ami mindenkinek jó Te pedig vitatkozol velem és ezt akarod konzerválni. akkor kettőnk közül ki is az akinek változtatni kéne? Nem te aki a rosszat akarod konzerválni és nem azon dolgozni hogy más legyen, jobb legyen. Te állandóan aztmondod, hogynem tökéletes a demokráciád és javítani kell. de te csak ebbe a körbónyeztebe tudsz gondolkozni és ebbe a környezetbe akarod bekekonzerválni a hibás demokrácia felfogásodat és engem tartasz szélsőségesnek? Vicc. Le akarsz győzni a vitatkozásoddal és mérges vagy mert nem sikerül egész egyszerűen azért mert nincs igazad. Fejemhez vágsz olyan kitételeket, hogy szélsőséges marxista vagyok. holott nem amarxizmusal vitatkozol hanem minden mással ami eltér a legcsekélyebb mértékben is az idolodtól. Mindegy hogy az igaz vagy hamis. Azt állítod hogy a marxizmus túlhaladott, miközbennem veszed észre hogy amit képviselsz az az igazán túlhaladott és tovább kéne lépni. Ez a te dolgod. Már mondtam hogy határozd meg hogy hova tegyelek idealistának, liberálisnak ballibnek és oda foglak besorolni. te besoroltál engem a vitatkozásod alapján persze nincsigazad de a te szempontos szerint csak is neked lehet igazad semónki másnak. Akkor ki is a szélsőséges kettőnk közül. Te. mert semerre sem hajlasz, inkább törsz. Ez is te dolgiog. Értelmetlen és érthetetlen vagy számomra.

Válasz